A HÖK

Írta: SZIE HÖK | 2007. 09 10.

A HÖK (hallgatói önkormányzat)

A felsőoktatási intézményekben a hallgatói érdekek képviseletére hallgatói önkormányzat működik. A hallgatói önkormányzatnak minden hallgató tagja. A hallgatói önkormányzat tevékenysége a hallgatókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

A hallgatói önkormányzat dönt saját működéséről, a hallgatói önkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, az intézményi tájékoztatási rendszer létrehozásáról és működtetéséről. A hallgatói önkormányzat részére érdek-képviseleti tevékenysége körében utasítás nem adható. A hallgatói önkormányzat megválasztja tisztségviselőit, ennek során minden érintett hallgató választó, illetve választható. Érvényes a választás, ha azon a hallgatók legalább húsz százaléka részt vett.

A hallgatói önkormányzat alapszabálya határozza meg a hallgatói önkormányzat működésének a rendjét. Az alapszabályt a hallgatói önkormányzat küldöttgyűlése fogadja el, és a szenátus jóváhagyásával válik érvényessé.

A hallgatói önkormányzat működéséhez és a feladatai elvégzéséhez a felsőoktatási intézmény biztosítja a feltételeket, amelynek jogszerű felhasználását jogosult ellenőrizni. A hallgatói önkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja a felsőoktatási intézmény, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza a felsőoktatási intézmény, kollégium működését.

Mik a HÖK jogai és feladatai?

A hallgatói önkormányzat egyetértési jogot gyakorol a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor, az alábbi körben:

1.      tanulmányi és vizsgaszabályzat,

2.      térítési és juttatási szabályzat,

3.      az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendje.

Közreműködik az oktatók oktatói tevékenységének hallgatói véleményezésében, továbbá egyetértési jogot gyakorol az ifjúságpolitikai és hallgatói célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor.

Javaslatot tesz a gazdasági tanács egy tagjára, továbbá egy képviselője részt vehet a gazdasági tanács ülésén.

A hallgatói önkormányzat a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - a szenátus létszáma legalább egynegyedének, legfeljebb egyharmadának megfelelő - számú tagot delegálhat a szenátusba. Ha a hallgatói önkormányzat választásában a hallgatók legfeljebb egynegyede vett részt, a hallgatói önkormányzat egy tag delegálására jogosult a szenátusba. Amennyiben a hallgatói önkormányzat egynél több tag delegálására jogosult, egy tagot a doktoranduszhallgatók önkormányzata delegálhat.

A hallgatói önkormányzat

1.      javaslattal élhet a szabadon választható tantárgyak, szemináriumok bevezetésére, külső, oktató (előadó) meghívására;

2.      részt vesz a tudományos és szakmai diákkörök szervezésében; a dolgozatok közzétételében; a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési kapcsolatainak építésében;

3.      a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint részt vehet a szociális, kulturális, sport vagy más szabadidős tevékenység szervezésében, és gondoskodik az e célból rendelkezésére bocsátott helyiségek és eszközök rendeltetésszerű felhasználásáról és megóvásáról;

4.      véleményezi a hallgatók rendelkezésére álló helyiségek, eszközök, felszerelések használatának rendjét;

5.      gondoskodik a delegálásról, ha e törvény vagy más jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat szerint a hallgatói részvételt biztosítani kell;

6.      dönt a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott ügyekben, továbbá a térítési és juttatási szabályzatban meghatározottak szerint közreműködik a hallgatók tanulmányi ösztöndíj, szociális és más támogatási ügyeinek intézésében;

7.      véleményezi a felsőoktatási intézmény sportlétesítményeinek hasznosítását;

8.      a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint közreműködik a kollégium vezetésében.

A hallgatói önkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a felsőoktatási intézmény működésével és a hallgatókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg azokat a további ügyeket, amelyekben a hallgatói önkormányzat véleményét ki kell kérni, egyetértését be kell szerezni, illetve amely ügyekben dönt.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK)

A HÖOK (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21.) a hazai felsőoktatási intézmények hallgatói önkormányzatainak országos érdekképviseleti szerve, amely a magyar felsőoktatás egészét érintő kérdésekben véleményezési, javaslattételi, együttműködési joggal rendelkezik. A HÖOK legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyben minden tag jelen van. Tagjait az egyes intézmények hallgatói önkormányzatainak képviselői alkotják, maguk közül elnököt, tíztagú elnökséget és felügyelő bizottsági tagokat választanak.

A HÖOK folyamatos kapcsolat épített ki az ágazati szakminisztériumokkal, szakmai és jogi segítségnyújtó szolgálatokat működtet, pályázatokon vehet részt, és maga is írhat ki pályázatot. A működéshez szükséges anyagi eszközöket az éves hallgatói normatíva országos keretösszegének egy része, azaz költségvetési forrás biztosítja.

A HÖOK Titkárságot tart fenn, amely a szervezet adminisztratív feladatait látja el. A hallgatói önkormányzatok további, úgynevezett Regionális Szövetségbe tömörülhetnek, amely az azonos régióhoz tartozó intézményi HÖK-öket fogja össze (www.hook.hu).

Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ)

A doktorandusz hallgatók országos érdekképviseletét a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ - 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21.) látja el. A szervezet javaslattételi, véleményezési jogkörrel rendelkezik a doktoranduszokat érintő kérdések tekintetében, konferenciákat, rendezvényeket szervez, jogsegélyszolgálatot működtet. Tagja lehet mindenki, aki doktori képzésen vesz részt, és magára nézve kötelezőnek elismeri a DOSZ Alapszabályában foglaltakat.

Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK)

A hallgatók egy-egy választott témakör elméleti szintű alaposabb kutatásának támogatása és elősegítése, valamint népszerűsítése érdekében létrehozták az OTDK intézményét, amely az egyes felsőoktatási intézményekben önkéntes alapon szerveződött tudományos diákkörök országos konferenciája, ahol tudós szakemberek zsűrizése mellett a hallgatók különböző szakterületeken mérhetik össze tudásukat. A tudományos diákköri tevékenységet végző hallgatók és az őket támogató oktatók szakmai szervezete az Országos Tudományos Diákköri Tanács.