Stresszűzés mesterfokon
|
Írta: Szekeres Tina | 2007. 11 20. |
A mindennapi életünk során sajnos elég gyakran szembesülnünk kell a stressz valamilyen formájával, amelyek így télen a napfény hiányában és zh-dolgozatok idején felerősödni látszanak. Mindenki számára köztudott, hogy stresszes állapotban jelentősen romlik a teljesítményünk, tehát ha ismerjük azt a klisét miszerint „Ép testben ép lélek.”, akkor felismerjük, hogy szánnuk kell némi időt Önmagunkra, illetve a Testünkre. Ugyanis az energiánk megőrzésének és újrafeltöltésének a titka Bennünk és nem Más(ok)ban rejlik!
Önmagunk megismeréséhez pedig keresve se lehetne jobb utat találni, mint a jógát.
A jóga, a szankszkrit eredetű judzs szóból származik és egyesítést jelent, mely a test, a tudat és a lélek egységére utal.
A jógát többnyire csak sportnak tekintik, holott nagyban túlmutat a mozgásformák jellemzőin. Bár vannak olyan fajtái, amelyek erőteljesen átmozgatják a testet és ezáltal endorfint, azaz boldogsághormont szabadítanak fel bennünk, mégis ez egy indiai bölcseletrendszerként és nem „csak”egyszerű tornaként kezelendő.
További tévhitnek tekinthető, hogy a jógát sokan unalmas, lassú tevékenységnek vélik, holott a jóga ászánái (tartásai) egyaránt tartalmaznak könnyű és nehezebb, dinamikusabb elemeket, melyek aránya és megléte az adott jóga irányzattól függ.
Alapvetően a jógának négy fő változata van, név szerint: Bhakti, Kharma, Dzsnyána és Rádzsa. Léteznek egyéb jógaváltozatok is, a teljesség igénye nélkül: mantra -, Iyengar -, tantra -, tibeti-, és hatha jóga, de ezek az irányzatok is a négy fő sémára épülnek.
Személy szerint én kiemelném a Bhakti-t, hiszen ez az Önimádat jógája, ami egészséges szinten mindenkinek ajánlott, ugyanis a saját harmóniánk megteremtéséhez elengedhetetlen az önmagunkkal való megelégedettség.
Ugyanakkor a Dzsnyánya jóga is alapnak tekinthető többek közt az egyetemisták tárházában is, ugyanis ez voltaképpen a Tudás, illetve a józan ítélőképeség jógája.
Az elméleti alapok után szeretnék egy kicsit rátérni a jóga gyakorlati oldalára is, miszerint milyen kellékek, felkészülés, edzettség és hozzáállás szükségeltetik egy kezdő, de lelkesen érdeklődő személy részéről, aki talán e cikk hatására elkezd komolyabban is e nagyszerű tevékenységnek hódolni. A jógára mindenképp igaz az a mondás, hogy „egyszerű és nagyszerű”. Egyszerű, mert egy kényelmes ruhán, egy polifoamon, egy kiszellőztetett szobán és egy megfelelő oktatón vagy dvd-n kívül nincs is másra szükség, tehát nem egy költséges tevékenység, de hosszútávon mindenképp megtérül.
Itt szeretném megemlíteni Cseh Zsuzsa tanárnőt, (aki mellesleg a Szent István Egyetemen szerdánként oktatja a jógát), ugyanis az ő véleménye szerint, mellyel mélységesen egyetértek, háromszorosan is megtérül a jógázók erőfeszítése. „Első ízben a jóga az ízületi terhelések helyreállítására nyújt megoldást, másod ízben a légző gyakorlatok segítségével megtalálhatjuk belső nyugalmunkat, harmad ízben pedig egyes gyakorlatok ismétlésével fejleszthetjük a koncentrációs képességeinket és ezáltal jobban kihasználhatjuk az agykapacitásunkat.”
Visszatérve az „egyszerű és nagyszerű” jeligéhez - és látva ezeket a pozitív tulajdonságokat - nem is értem miért olvassátok még ezeket a sorokat és miért nem kezdtek bele máris. Akár a párotokkal, akár egyedül garantálom, hogy mindenképp örömötöket lelitek majd benne!
Végezetül egy idézettel zárnám le a mondandóm, mely remélem mindenkit kellőképp befolyásol: „Tégy jót a testeddel, hogy a lelked szívesen lakjon benne!” /Aviliai Teréz/
